Home Hírek Konzultáció 2012
Konzultáció 2012 PDF Nyomtatás E-mail
2012. november 02. péntek, 10:06

Utolsó konzultáció

 

A kampánymaraton keretében több órás, házról-házra való járás, bekopogás után a csapat Bihardiószeg felé vette az irányt. A Szövetség segédletével felújított kultúrházban orvosokkal, lelkipásztorokkal, a szociális szférában dolgozókkal került sor a Szabó kezdeményezésére született Szakmai Konzultáció 2012 elnevezésű konzultáció sorozat utolsó találkozójára. A személyes találkozók beindítását egy felmérés előzte meg. Szakemberek bevonásával a társadalmi szféra különböző rétegeit érintő kérdésköröket fogalmaztak meg, majd levélben több ezer érintetthez jutatták el. A visszaérkezett válaszok feldolgozását követően startolt a konzultációsorozat, ahol leggyakrabban szakmai vitákra, kérdésfelvetésekre, és nyilvánvalóan, válaszkeresésre is sor került. A választói körzetben végzett effajta „röntgenvizsgálat” tapasztalatai szervesen beépülnek majd Szabó parlamenti munkájába, illetve erre alapozva állítja össze majd négy év teendőit.

Az egészségügyben dolgozók többsége úgy véli, hogy a háziorvosok optimális paciensszáma 1000-1500 fő. Az egészségügyi biztosítási rendszeren belüli jogaikról és kötelezettségeikről gyengén tájékozott a lakosság. A mentőszolgálatok hatékonyságán is akad javítani való, harminc perc alatt a legtávolabbi településekre is ki kellene érnie az ambulanciásoknak. Keveslik a háziorvosi rendszerben dolgozók fizetését, a vizitdíjat 5-10 lej közötti értékben határoznák meg. E témakörben az állandó orvosi ügyelet több településen való bevezetésének szükségessége, illetve ennek infrastrukturális és egyéb gátló okai körül alakult ki vita.

 Az egyházak helyzetét is górcső alá vették, a jelenlévők az egyházi földtulajdon rendezését égető szükségességnek nevezték, a templomok és parókiák további felújítására van szükség. A jelen lévő papok és maga Rákosi Jenő érmelléki református esperes egyöntetűen az RMDSZ egyházak felé megnyilvánuló támogató politikáját méltatta. Húsz évvel ezelőtt a körzetben csak Székelyhídon volt ravatalozó, míg mostanra a Szövetség anyagi közbenjárása révén szinte minden gyülekezetben van. A különböző irányultságú szociális tevékenység egyre inkább jelen van a gyülekezetekben, a romák sürgős integrálását nemcsak az egyházak, de az egészségügyben dolgozók is eminens kérdésnek látják. A megkérdezettek több mint fele a gazdasági romlást jelölte meg okként az elszegényedésben, de az alkoholizmus, a betegségek, a családi viszályok is jelentős tényezőkként vannak jelen. Szorgalmazzák a szociális tanácsadást, a házi gondozói rendszer kiépítését, idősotthonok létesítését.

 

D. Mészáros Elek

 

 

Újabb RMDSZ-es konzultáció

 

Október 18-án Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke bejelentette: két adag konzultációs ívet is postáz abban a körzetben, ahol képviselőjelöltként indul decemberben.

 

Szabó Ödön a 2-es számú választási kollégiumban indul RMDSZ-es képviselőjelöltként, az északon Kiskereki, Asszonyvására és Érkeserű, délen Újpalota, Bors és Biharszentjános, keleten pedig Mezőtelegd, Pósalaka és Pusztaújlak háromszög határolta térségben. A körzetben 43 település található, köztük egy város, és a legutóbbi helyhatósági választásokon az RMDSZ-re a felnőtt lakosság 44 százaléka szavazott. A politikus véleménye szerint az övezet kicsiben leképezi egész Bihar megyét (többségben, kisebbségben és szórványban is élnek magyarok, rajtuk kívül több egyéb nemzetiség is lakik ott, a polgármesterek pedig különbözo pártoknak a tagjai), egyebek mellett azért is döntött úgy, hogy közvélemény-kutatási kérdőíveket oszt ki. Megjegyezte ugyanakkor: jól ismeri a körzetet, hiszen másokkal ellentétben ő nem csupán a kampányban járja a helységeket, hanem legalább egyszer egy évben valamennyi településre eljut. Elmondta, hogy tulajdonképpen két konzultációs csomagot fog postázni a jövő hét elején, válaszborítékokkal együtt. Az egyikkel 2000 szakembert szólít meg, összesen tíz témakörben: ifjúság, sport, kultúra, oktatás, vállalkozás, mezőgazdaság, egyház, szociális ügyek, egészségügy, és önkormányzat, illetve közigazgatás. Ezek „nem szokványos, szájbarágós, a véleményeket előre tartalmazó kérdéseket tartalmaznak”, és eltérőek lesznek azoktól, amely a tavaly zajlott RMDSZ-es konzultáció során felvetődtek. Ezután a beérkező leggyakoribb válaszok alapján, prioritás-kijelölő szándékkal öt konferenciát fog szervezni öt helyszínen, október 30-án Szalárdon (önkormányzat és közigazgatás), november 8-án Paptamásiban (ifjúság és sport), 15-én Borson (kultúra és oktatás), 22-én Székelyhídon (vállalkozás és mezőgazdaság), 27-én pedig Bihardiószegen (egyház, szociális ügyek és egészségügy).

 

Igények visszacsatolása

 

Az ügyvezető elnök meglátásában mivel a helyi közösségek véleménye nem minden esetben egyezik a szakemberekével, ezért az előbb említett, külön arculatú ívek legfontosabb két-három kérdései alapján egy másik, négy oldalas és 21 pontos kérdőívet is összeállított, melyekkel a magánembereket szólítja majd meg, szám szerint 3000-et. Úgy fogalmazott: fontosnak tartja az igények visszacsatolását, ezért nem csupán a szakbarbár, hanem a közösségi véleményekre is kíváncsi, s azt se bánja, ha románok is válaszolnak neki. Arra is felhívta a figyelmet: a jövő hét második felétől elkezd üzemelni a www.szaboodon.ro honlap, s kérdéseket ott is meg lehet válaszolni. A konferenciák, illetve a feleletek alapján aztán kikristályozódnak számára a megoldások, melyeket parlamenti képviselőként megpróbál felvállalni.

 

Forrás: www.erdon.ro

 

 

 

Megtartották az első szakmai konzultációt

 

Kedd délután a szalárdi művelődési házban találkoztak a 2-es számú választási kollégium polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai Szabó Ödön képviselőjelölttel, egy olyan eszme- és tapasztalatcserén, mely egy öt találkozóból álló szakmai konzultáció-sorozat első része. Mint ahogyan azt Szabó Ödön korábban már a sajtóban kifejtette: több területet célzott meg kérdéseivel, melyeket különböző kérdőíveken összegzett és küldött szét az általa érintett választási kollégiumban. Önkormányzati, közigazgatási témakörben mintegy 130 kérdőív került kiküldésre. A képviselőjelölt arra volt kíváncsi, hogyan működnek, milyen kapcsolatokat ápolnak a lakossággal és milyen megvalósításokat vittek véghez az elmúlt időszakban a helyi önkormányzatok.

 

Annak ellenére, hogy az önkormányzati konzultációs kérdőíveket az elmúlt héten postázták, az eltelt rövid idő alatt, már mintegy 20%-nyi visszaküldött adatlapból lehetett előzetes következtetéseket levonni. A többi önkormányzati kérdőív visszaérkezése is fontos, mert így sikerül még teljes képet alkotni az önkormányzati képviselők által felvetett problémahalmazról és megoldási javaslatokról.

 

A szalárdi konzultáción több mint kétharmada az önkormányzati képviselőknek személyesen is megjelent. Nagy Miklós, Szalárd község polgármestere köszöntése után, Szabó Ödön egy örömteli hírt osztott meg a résztvevőkkel a konzultáció elején: 4 éves közdelem után sikerült elérni, hogy 2013 január 1-től Berettyócsohaj község központja végre ismét Szentjobb legyen, és visszaköltöztethetik a polgármesteri hivatalt is az említett faluba. 2013-tól a község neve hivatalosan is Szentjobb lesz. Ennek kapcsán emelte ki a képviselőjelölt, hogy az RMDSZ ilyen óriási megvalósításokra is képes, de ehhez minden egyes szavazatra szükség van. Most ez az eset is bebizonyította egyetlenegy vokson is múlhat egy ügy. Szentjobb esetében 62 szavazatra volt szükség a községközpont áthelyezéséhez, és pontosa 62 szavazatot sikerült megszerezni. Nem szabad felelőtlenül játszadozni a magyarok jelenlétével a parlamentben, a képviselettel. Nem szabad engedni a megosztásnak.

 

A szakmai konzultáció meghívott előadói Szabó Ödön mellett, Tóth Attila, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés alelnöke (FIDESZ) és Póka András Györgyöt, Belsőerdélyi Önkormányzati Tanács elnöke, Kalotaszentkirály község polgármestere (RMDSZ), voltak.

 

Az önkormányzati képviselők által visszaküldött konzultációs kérdőívek elemzése egy reprezentatív értékelésre adott lehetőséget, egyértelmű következtetéseket lehetett levonni. Például azt, hogy az önkormányzatok a legégetőbb problémák között tartják számon azt, hogy településeikre befektetőket tudjanak csábítani, hogy minél hamarabb minden közszolgáltatás bevezetésre kerüljön, és itt főleg a víz- és csatornahálózat kiépítését tartották fontosnak, illetve arra is megoldást kell találni, hogy a fiatalokat munkalehetőségek biztosításával a településen tudják tartani. A válaszolók 75%-a sikeresen pályázott Európai Úniós pénzösszegek lehívására, melyből komoly fejlesztéseket valósítottak meg, azonban többen is panaszkodtak a túlbürokratizált rendszerre. A közalkalmazottak jobb motivációjára a válaszadók, a fizetés mellett nagyon sokan a megfelelő környezet kialakítását és a szakmai továbbképzést jelölte meg mint lehetséges megoldás. Mint kiderült, sikeres a közmunka program, a tulipán kaláka önkéntes mozgalom is, viszont a települések többségén érzik a bölcsődék és nyugdíjasklubok hiányát. A konzultáció kérdéseit román nyelvre is lefordították és szétküldték a térség román elöljáróinak is. Szabó Ödön jelezte kíváncsi arra, hogy a román polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok esetében változnak e a prioritások, a magyar ajkúakéval szemben. Amikor a többi önkormányzati kérdőív visszaküldésre kerül, a beérkező adatokból újabb elemzés készül majd. Kiemelte: a konzultációs íven „nem a név a fontos, hanem a vélemény”, tehát aki nem vállalja a nevét, ezt is megteheti, a lényeg az, hogy a térség minél több információjára alapozva  átfogó kép alapján készüljön el egy következő fejlesztési stratégia.

 

Ezek után Tóth Attila, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat fideszes alelöke tartotta meg előadását. Jelezte az elmúlt időszakban a négy határmenti megyepár közül a Bihar – Hajdú-Bihar páros tudta a legtöbb pénzforrást megnyerni határon átnyúló EU-s programokból. Több sikeres pályázaton vannak túl a legújabb közös munka az a több, mint 1 millió euró értékű elképzelés, mely keretében a két megye vízgazdálkodási projektjeire vonatkozik és például a megy északi részén lévő vízszolgáltatók EU paramétereknek való megfelelését segitené elő. Jelezte Hajdú-Bihar megye számít további közös együttműködésre is a határ ezen oldalán található, főleg határmenti településekkel és elmondta, hogy ebben a munkában az elmúlt években Szabó Ödön kiváló munkát végzett. Mivel a 2014-2020 periódusban újabb EU költségvetés lesz és újból lesznek pályázati lehetőségek, már most várnak a romániai oldalról is javaslatokat arra, milyen közös terveket tudnának megvalósítani. Hajdú-Bihar megye jelezte a mált héten a legmagasabb szinten tartott megyeközi találkozón is, hogy a magyar fél össze szeretné hangolni fejlesztési koncepcióját a Bihar megyeivel. Ebben meg is állapodtak, sőt külön örült annak, hogy a román fél részéről továbbra is Szabó Ödönt jelölték meg mint felelőst ezért a területért.  Ugyanakkor kiemelte: mivel ő az Észak-Alföldi Termálklaszter elnöke is, mely az észak-magyarországi térségek turisztikai pontjaival is foglalkozik, szeretnék programjaik keretében a Bihar megyei turisztikai látványosságokat, ezen belül is főleg a falusi vendéglátó egységeket bemutatni. Megemlítette, hogy továbbra is kiemelten kell foglalkozni a két megyeszékhely vasúti és közúti infrastruktúra általi összekapcsolásával. Az alelnök mivel a megyei polgárőrség elnöki tisztét is betölti, kiemelten beszélt a Hajdú-Bihar megyében megszervezett és sikerrel működő polgárőrség megvalósításairól is.

 

Póka András György Belsőerdélyi Önkormányzati Tanács elnöke, kalotaszentkirályi polgármester meghívása igen tudatos választás volt, hiszen egy sikeres vezető a község megvalósításai révén pozitív példát tud mutatni bármely magyarok lakta településnek. Kalotasszentkirály egy olyan térségben lett sikeres, ahol a magyarság lassan már szórványban él, és ahol szinte el sem lehet hinni, hogy egy polgármester ennyi mindent meg tud valósítani. 2005-ben a település Európai Falu címet kapott, 2007-ben megnyerték a Kolozs megyei legtakarékosabb község díját, és 2010-ben a Regionális Környezetvédelmi Hatóságtól a legtisztább település díját is megnyerték. Hogy mi Kalotaszentkirály sikeres haladásának titka? – tette fel a polgármester a kérdést, melyre azonnal válaszolt is: a következetes csapatmunka, az RMDSZ - önkormányzat - civil szféra – oktatás – egyház ötösének harmóniája, és minél több úniós projekt megvalósítása. Fontos, hogy mindenki azért menjen el szavazni, mert tudja: magunkért szavazunk.

 

A konzultáció végén Bátori Géza, Bors község polgármestere, mint a legrégebbi RMDSZ-es polgármester, szólt néhány szót, elsősorban kiemelve, hogy a lakók szemszögéből az a legfontosabb, hogy jól érezzék magukat településükön, és ez csak egységes fellépéssel és kitartással érhető el.

 

Szentjobb polgármestere külön megköszönte az RMDSZ vezetőknek, képviselőknek szenátornak a szentjobbiakért elvégzett következetes és kitartó munkát. A konzultáció végén rövid szabad beszélgetésre és koccintásra került sor. A jelenlévők mindegyike egyetértett fontos az egység és az, hogy a parlamentben legyen erős magyar képviselet és ezt az RMDSZ tudja csak biztosítani.

 

Még további négy szakmai konzultációra kerül sor ebben az időszakban: november 8-án, 17 órától Paptamásiban az Ifjúság-Sport témakörben, november 15-én, 16 órától az Oktatás-Kultúra témakörben, November 22-én 16 órától Székelyhídon  a Vállalkozás-Mezőgazdaság témakörben, november 27-én, 17 órától Diószegen pedig az Egyház-Szociális-Egészségügy témakörben. Itt kerül sor a szakmai kérdőívek  kiértékelésére is. Aki eddig nem küldte vissza a szakmai, vagy az általános kérdőíveket, a következő pár napban pótolhatja ezt, anonim módon, vagy nevét felvállalva.

 

Vajnági-Nagy Anikó

 

Fiatalosan a fiatalokért

 Csütörtök este második állomásához érkezezett a Szakmai és Közösségi Konzultáció 2012 programsorozat. Szabó Ödön a 2-es kollégiumának RMDSZ-es képviselőjelöltje, a rendezvénysorozat megálmodója. Ez alkalommal Paptamásiban a sportbarátokkal, valamint a térség fiataljaival találkozott. A helyi sportterem megtelt érdeklődőkkel, a sport mindenkié címszó alatt a fiatalok mellett szép számban jelentek meg idősebbek is. A rendezvényt megtisztelt jelenlétével Stágel Bence a KDNP országgyűlési képviselője, a magyar országgyűlés ifjúsági albizottságának tagja, az országgyűlés jegyzője, valamint Bodor László a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke is.

A közel három órás találkozó során kiértékelték a kérdőívekre beérkezett és feldolgozott válaszokat, amelyek az ifjúságot érintő problémákra, valamint a vidéki sportélet tág szegmensére fókuszáltak. A találkozón elhangzott, hogy a fiatalok megélték a válaszadás fontosságát, ami önmagában is tükrözi a Szövetségbe, illetve az azt megjelenítőkbe vetett bizalmat. Első körben a vidéki ifjúságot érdeklő tíz kérdéskör értékelésére került sor. A megkérdezettek hetven százaléka úgy véli, hogy önállóságuk megszerzése jelenti számukra a legnagyobb kihívást, amely a lakáshoz való jutást, a stabil egzisztenciális helyzetbe való kerülésüket jelenti. Fontosnak tartják továbbá a szabadidős programok bővítését, míg a világhálóra való csatlakozás mára már egyre kevésbe ütközik akadályba. Fontos mutató, hogy a fiatalok több mint ötven százaléka szülőfalujában szeretne gyökeret ereszteni, amivel kapcsolatban Szabó kiemelte az ifjúság helyzetbehozásának fontosságát. Promoválásra szorul még a gyermekvállalási kedv fokozása, hisz a felnövekvő nemzedék ezen a téren nem mondható eminensnek. A megbízható sikerszakmák tekintetében, a reál pályák felé mozdulnak el a fiatalok. Az infrastruktúra helyzetét különösebb kritika nem érte, ez mutatója az RMDSZ évtizedes vidékfejlesztési stratégiájának hatékonyságát.

A falvakban élők sportéletére érkezett válaszokból kiderült, hogy még mindig a labdarúgás viszi a prímet, ugyanakkor különösen nagy igény mutatkozik a vízi sportok iránt is. Szabó Ödön rámutatott arra, hogy az RMDSZ már évekkel ezelőtt kezdeményezte uszodák létesítését, a most megfogalmazottak tükrében ismét prioritásként kell kezelni a kérdést.

Stágel Bence elismerően szólt az előadás szakmai profizmusáról, kiemelte a felmérés kapcsolatépítő voltát. Az eredmények tükrében megállapította, hogy a magyarországi fiatalok is többnyire hasonló kihívásokkal küzdenek. Üzenetként fogalmazta meg: az önkormányzatok, a politikusok többnyire a kereteket tudják biztosítani, értékkel megtölteniük azt az érintetteknek kell.

A találkozó második felében a jelenlévők által megfogalmazott észrevételeket beszélték meg. Szóba kerültek a vidéki sportegyesületek finanszírozási gondjai. Szabó emlékeztetett a 2004-2008-as választási ciklusra, mikor Kiss Sándor megyei tanácselnöksége idején a megyei bajnokságba beiratkozó labdarúgó csapatokat egyenként százmillió régi lejjel támogatták. Szóba került továbbá a lovassport széles körben való népszerűsítése, valamint az ehhez elengedhetetlenül szükséges szakmai képzés megteremtése. A képviselőjelölt örömmel újságolta, hogy a Bihar megyei Szövetség kezdeményezésére ma már a munkaügyhöz tartozó képzéseket is lehet anyanyelven folytatni, illetve vizsgát tenni a kurzusok végén. A régen jól működött helyi tűzoltó egyesületek létrehozására is tettek javaslatot, amely sportolási lehetőséget nyújt, de ugyanakkor közösségépítő is lehet. Szabó emlékeztetett a tűzoltók fontos társadalmi szerepére, két évvel ezelőtt épp az RMDSZ kezdeményezésére Bihar megyei települések lánglovagjai segítettek a magyarországi árvízkárok enyhítésében.

Szabó úgy véli, hogy számtalan olyan tevékenységet lehet folytatni vidéken is, ami nem feltétlenül pénzfüggő. Ehhez viszont olyan kezdeményezőkre van szükség, akik felrázzák a fiatalokat. Életképes mozgalomban kell gondolkodni, nem elég létre hozni egy ifjúsági szerveztet, annak megmaradását is biztosítani kell, ahol pedig gond van, ott segíteni kell. Hozzuk létre a szervezeti „doktort”, legyen „Smurd” csapata a szervezetnek, amely jogi és egyéb adminisztratív kérdésekben segítse a fiatalokat – javasolta Szabó. A jól működő, bejáratott kezdeményezések közzé sorolta a cserkészmozgalmat, valamint a Tulipán kalákát, ugyanakkor itt az idő a továbblépésre is. A szemét eltakarítása dicséretes, de azt is meg kellene tanulnunk, hogy ne szemeteljünk – mondta. A felmérésből kitűnt, hogy arányaiban kevesebb sportolási lehetőségük van a lányoknak, nőknek. A képviselő jelölt ezen a téren is elmozdulást kezdeményez.

A sziporkázó, röpködő javaslatok sorából szemezgetve láthatóvá vált, hogy bensőséges bizalom jellemezte a találkozót. Szabó régi ismerősként volt jelen a fiatalok körében, ahogyan a térségben zajló bármilyen jellegű rendezvényen. Az elmúlt évek tettei garanciát jelentenek a fiatalok számára, hogy az ott elhangzottak nem tiszavirág életű ígérgetések maradnak.

Mészáros Elek

 

Kultúra és oktatás a vidék megtartó ereje

Oktatás a kultúra címszó alatt harmadik állomásához érkezett csütörtök este a Szabó Ödön parlamenti képviselőjelölt kezdeményezte szakmai és közösségi konzultáció. Szép számú pedagógus és érdeklődő jelent meg Bors községi kultúrtermében, ahol meghívottként jelen volt Cvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház menedzsere, valamint Kéry Hajnal főtanfelügyelő-helyettes.

Bátori Géza polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd néhány szóban ecsetelte az oktatás és a kultúra közösségi életünkben betöltött szerepét. A szakemberek bevonásával összeállított kérdőívekre érkezett és kiértékelt válaszok ismertetése során először a kultúra kérdéskörét, jelenlegi állapotát, a megfogalmazott igényeket és elvárásokat vette górcső alá Szabó. A kivetítőn grafikonokkal szemléltetett mondanivalóból kiderült, hogy a válaszadók egyharmada kapott már valamilyen formában támogatást kulturális tevékenységre. Elsősorban színházi, komolyzenei, hagyományőrző tevékenységre hajlandók anyagiakat is áldozni a válaszadók. Érdeklődést mutatnak a környező települések kulturális megnyilvánulásai iránt, akár maguk is bemutatnák értékeiket másoknak.

Cvikker Katalin színházmenedzser szólt azokról a küzdelmekről, amellyel szembesülniük kellett a Szigligeti Színház megszületésekor, valamint az RMDSZ azóta sem szűnő támogatását méltatta. A kiértékelésben elhangzottakra reagálva a menedzser nyitottnak mutatkozott vidéki fellépésekre, de sok helyen a színpadi tér nem megfelelő.
Ennek áthidalására igyekeznek kis térigényű darabokat bemutatni. Ezen felül a vidéki színházkedvelők kedvezményes áron juthatnak színházbérlethez.
 

Az oktatással kapcsolatosan a többség a tudás szinten tartását, az ismeretek gyarapítását favorizálta évenkénti könyvtámogatások, ingyenes minőségi továbbképzések révén. A pedagógus-társadalom elsősorban az önkormányzatoktól, a tanfelügyelőségtől, a szakminisztériumoktól vár segítséget. Patthelyzet alakult ki a nagyobb létszámú osztályok iskolaközpontokba való besorolását támogatók, illetve a kisebb létszámú szimultán oktatatás mellett kardoskodók között. A pedagógusok leginkább hiányolják a mindenfokú szakmai megbecsülést. Nehézségként említették az elhatalmasodó bürokráciát, a diákok érdektelenségét, a technikai felszereltségek hiányát. Kéry Hajnal az új tanügyi törvényt méltatta, amely tág lehetőségeket nyit a kisebbségi oktatás számára. De hiába jó a törvény, ha az alkalmazhatóság jogi háttere egyelőre még kidolgozásra vár.


A jelen lévők többsége kifogásolta, hogy egyre több szülő már kisiskolás korú gyermekét nagyváradi, illetve városi iskolákba íratja, holott a vidéki tanintézetek felszereltsége sem hagy kivetnivalót maga után. A falusi tanítók, tanárok felkészültsége sem indokolja az effajta szülői mentalitást. Élesen bírálták azokat a pedagógusokat, akik szó szerint ösztönzik a tanulókat arra, hogy magyarországi középiskolákba, illetve egyetemekre jelentkezzenek.

D. Mészáros Elek
 

 

 

 

 

 

 

Módosítás dátuma: 2012. december 03. hétfő, 21:42